Figyelem! A szereplők teljes mértékben kitaláltak, mindannyiukat a saját képzelőerőm alkotta meg. Violet megjelenése változó, és személyisége a saját személyiségemből árad. Minden karakter személyisége tartalmaz egy cseppet az Én saját természetemből.
Név: Violet Lilyan MurdyFaj: ember (mágus, elementalista)
Kor: 19
Párt: Violet
"Azt hiszem néha még én is meglepődöm saját magamon, és igazából nem mindenki tud elviselni. Hajlamos vagyok két perc alatt tönkretenni dolgokat, de általában ugyanannyi idő alatt rendbe is hozom azokat. Mint leendő császárnő vallom, hogy az uralkodónak tisztelnie kell a nép akaratát, és ez fordítva is így van. Ha egyszer tehetném, körbeutaznám a világot tapasztalatszerzés gyanánt más uralkodóktól. Persze ez nem lehetetlen, csak időm nincs rá soha.
Ahogy a Nagyi mondaná, egy egész szívós lány vagyok. Amit akarok, azt megszerzem, még ha az életembe is kerül. Szerinte már akkor ilyen voltam, amikor még csak kis pelenkásként nyafogtam, de szerintem ez másképp van. Véleményem szerint ha az embernek szüksége van valamire, vagy meg akar valamit valósítani, azt megteszi. Akár az élete árán is. Már értem anya szerint miért hasonlítok ennyire Rá.
Randall lett életem értelme. Frederick a jobb kezem jobbkeze. Cecilia nagyi pedig a támaszom az álmaimban. "
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Frederick MurreyFaj: ember (harcos)
Kor: 25
Párt: Violet
"Mintha csak tegnap lett volna, hogy a karjaim közt tartottam álmaim nőjét, Clarissát. Egyszerűen megőrjített már csak a puszta jelenlétével. Majd huss, eltűnt, mint a kámfor, egyik napról a másikra. Azóta, mintha minden érzelmet kiöltek volna belőlem. Az éjszakákat, ha egyedül töltöm álmodozom, hogy itt van mellettem és minden ugyanolyan rendben van, mint azelőtt, mielőtt még élt.
A szüleim szerint régen, kiskoromban is ezt csináltam. Kiültem a sziklák tetejére és az eget bámulva mosolyogtam, játszadoztam a szerelem gondolatával.
Mikor Violet a képbe lépett minden megváltozott. Napról napra egyre feloldódtam mellette, és nem tudtam még csak a dologgal sem mit kezdeni, egyszerűen nem bírtam irányítani magam. Majd amikor megtudta, hogy Randall és Ő... Teljesen kibuktam. Viszont muszáj voltam mellette lenni, nem hagyhattam cserben. A hős szerelmes szerepet kellett vállalnom, különben egyikőnk sem élte volna túl. "
_______________________♥________________________♥______________________
Név: RandallFaj: ember (Colleen rókává változtatja, harcos)
Kor: 22
Párt: Violet
"Egy pillanat volt az egész, mégis órák hosszának tűnt annak a bizonyos átváltozásnak az ideje, amikor az a boszorkány átváltoztatott egy csúf, apró rókává. Az idő elteltével kezdtem elfogadni magam, beletörődtem abba, hogy akárhogy keresem, nem találhatom meg az ellenszert. Minden hiába, most már ilyen maradok.
Egy éjjel álmomban megjelent egy vörös hajú lány, és attól az éjszakától kezdve folyamatosan azon agyaltam, hogy ki lehetett az. Majd amikor Violet felbukkant pár nap múlva rájöttem, hogy Ő az. Tudom azt, hogy ő lesz az igazi, hiszen minden napom, minden éjjelem róla szól amióta megjelent. Lehet akármilyen makacs, vagy önfejű, én fogni fogom a kezét akárhogy is döntsön, hiszen kutya - vagyis róka - kötelességemnek érzem, hogy támogassam még a rossz döntéseiben is.
Cecilia tudta, hogy bízhat benne, és én hiszek benne, hogy az amit mondott, az úgy is lesz. Violet egy erős, független nő. Akaratán kívül irányítja a természetet, és hangulatember. Nem mindenki tud vele együtt élni, de ami azt illeti nem is kell. Majd én vállalom."
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Peggy ShenFaj: ember (álmodozó)
Kor: 20
Párt: Violet
"A nyugati birodalomrészt irányítani nehéz. Főleg, ha az előző két csatát is elvesztetted, pedig minden tőled telhetőt megtettél. Az apám mindig arra tanított, hogy bármilyen nehéz is, soha ne adjam fel. Talán ez az, ami még itt tart a Földön és késztet arra, hogy várjam azt, aki ismét egyesíti az területeinket, s végleg kiűzi a gonoszt; a rendíthetetlen, erős, visszatarthatatlan hatalommal rendelkező megváltót.
Minden reggel kilovagolok a birodalmam legmagasabb dombjára és körbenézek. Fák, folyók, apró házak és emberek, akik hangyáknak tűnnek. A szívem mindig is ide tartozott, de az eszem valahova máshova vinne. Egy jobb, függetlenebb világba, ahol még ennél is több lehetséges és tündérek szárnyán szállhatnék, mint egy apró pici porszem.
Egy örök álmodozó maradok ebben a világban, de azt sem bánom, ha nem jutok át egy olyan helyre, ahol mindazok valóra válhatnak, amikről kiskorom óta álmodozom. Ha ez a sorsom, akkor nincs mit tenni."
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Alicia LeoniFaj: ember (zenész)
Kor: 21
Párt: Violet
"Üdv, a nevem Alicia.
Igazából soha nem volt az erősségem ez az egész bemutatkozósdi, de ha muszáj, akkor meg kell tenni, nincs más lehetősége az embernek. Ez az egész olyan, mint a hegedülés. Ha gyakorolsz menni fog, ha cseszel rá, akkor valószínűleg bukta.
Az életem hát... én magam sem tudom, hogy hol kezdődött el igazán. Talán akkor, amikor megkaptam a keleti birodalomrész kormányzói pozícióját, körülbelül négy évvel ezelőtt, még közvetlenül a nagy háború után. Az akkori császárnő rettentően későn jött rá a dolgok irányításának titkára, és úgy döntött, inkább felosztja az egész területet a négy kormányzójelölt között, ők pedig majd a gyerekeikre ruházhatják át a területeket, így jutott el hozzám is pár évvel ezelőtt.
Tujátok mit szeretek ebben az egészben a legjobban? A területek évszakokra vannak osztva, és soha nem változnak meg. A négy közül én, vagyis a szüleim az egyik főévszakot, a telet kapták, így itt mindig hideg van.
Személyiségemhez híven egy jó hegedülésnél és egy jó könyvnél frappánsabb kikapcsolódás már csak egy korcsolyázás lehet az állandóan befagyott tavunk kellős közepén.
És tudjátok mikor lesz újra minden olyan, mint nagyanyámék idejében? Ha eljön az, aki újra egyesíteni tudja a négy birodalmat, hisz akkor az évszakok, és minden más is ismét a helyére kerül."
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Craig BrophoFaj: ember (harcos)
Kor: 22
Párt: Violet
"Az íjászat nem művészet, hanem egy életérzés. Lehet csak számomra, de nekem mindennél többet ér. Amikor megkaptam örökletesen az északi területet akkor kezdtem igazán megérezni, hogy ki vagyok valójában. Egy romantikus, erős íjász srác. Lehetek akár talajon vagy lóháton, mozoghat a célpont, vagy állhat egy helyben, nekem teljesen mindegy, eltalálom. Egyetlen egyszer vétettem, és a háziállatom, Pufi, egy aranyos kis mókus bánta. Amikor a karjaim közt haldoklott akkor fogadtam meg, hogy soha többé nem hibázhatok. Sem ebben, sem másban.
Igyekszem mindenhol a legjobb formámat megmutatni. Ahogy a birodalmat irányítom, úgy a saját magam életét is tudattal rendelkezem, szóval próbálom mindenből a legjobbat kihozni, méghozzá a lehető legegyszerűbb módon. Nem szeretem túlcicomázni, körülrágni a dolgokat, csak ha nagyon muszáj.
De hát miért is kellene mindennek úgy lennie ahogy az odafentről akarják? Csak mert érzem, hogy valaki ezt akarja, mégis sikerül ellenállnom neki. Isten sem tudhat sokkal többet nálunk. Maximum annyival, hogy mikor halunk meg. De az életünket, amit mi élünk és mi irányítunk nem ő dönti el melyik oldalra sodorjuk. "
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Earl ParfitFaj: ember (harcos)
Kor: 24
Párt: Violet
"Itt mindegyik azt hiszi, hogy az a helyes, ha hagyják a dolgokat úgy sodródni, ahogy ők akarják. Szeretem őket, de túlzás. Ami meg van írva, az meg van írva. Alicia túlságosan jószívű erre a világra, Peggy túl félénk, Craig meg egyszerűen szerencsétlen.
Minek akarnánk irányítani a dolgokat, ha az már előre meg van írva? Felesleges, hisz ugyanabba az irányba fog menni, amelyikbe kell, hogy menjen. Nem vagyok Istenhívő, de a sors az sors. És néha kegyetlen utakat tud kitalálni annak érdekében, hogy egy ember életét fenekestül elcsessze.
A szüleimet kiskoromban vesztettem el. Egészen tizenhét éves koromig nem uralkodott ezen a területen senki, mert nem tehették meg. Egyedül kellett felépítenem mindazt, ami ma itt található. Egyébként az ősz egy egész kellemes hangulatú évszak, és azt hiszem az évek során kezdek hozzászokni ahhoz, hogy több a levél lassan, mint a fa."
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Bessie DelaneyFaj: boszorkány (animágus)
Kor: 99
Párt: Violet
"Én azt hiszem, csak egyetlen egy dolgot szeretnék: eltüntetni az anyámat. Tudom, borzasztóan hangzik. De ő gonosz, én pedig nem akarok gonosz lenni. Folyamatosan a rosszra sugall, egyszerűen tönkre teszi az életemet. Őszinte leszek: nem szeretem a rossz embereket, sőt, egyenesen rühellem őket.
Akármikor, amikor tettem egy jó dolgot valakivel, miután hazaértem átváltoztatott vagy hallá, vagy macskává - jó, az még nem vészes -, és kínzott. Ha hal voltam akvárium nélkül hagyott addig, ameddig bocsánatot nem kértem tőle. Ha macska, akkor heteken át nem adott ennivalót. Kegyetlen, és azt hiszi, hogy ő a tökéletes boszorkány. De az nem ilyen.
Amikor megtudtam, hogy ki akarja iktatni a leendő császárnőt még mielőtt megtanulja használni a képességeit, egyenesen hozzá mentem és figyelmeztetni akartam. Sajnos csak félútig értem el, de a lány... A lány erősebb volt anyámnál és a csatlósainál, meg a Fekete erdő szellemeinél, és legyőzte. Köszönettel tartoztam neki, amit nem tudtam máshogy meghálálni, minthogy a könyvtárában tevékenykedtem, és a laborban bájitalokat kotyvasztottam Randall visszaváltoztatására. Ha mást nem, legalább ennyit."
_______________________♥________________________♥______________________
Név: Colleen DelaneyFaj: boszorkány
Kor: 179
Párt: sötét oldal
"Tudtuk, hogy el fog jönni a mi időnk. Amikor megtudtam, hogy egy új császárnő fog belépni a birodalomba elhatároztam, hogy megszerzem a koronát, és megölöm. Én akartam lenni az új császárnő, magamnak akartam tudni mindent a legutolsó fűszálig.
Tammy ügyesen a leendő császárnő bizalmába férkőzött, de az az ostoba lányom, Bessie, mindent elrontott. Megbántam, hogy megszültem. Nem kellett volna hagynom elmenekülni, de nem tudtam mást tenni.
Amikor a halál közelébe léptem éreztem, hogy az életem amit eddig éltem nem volt jó semmire. Lepergett előttem minden egyes rossz tettem, és tudtam, hogy ezekért odaát bűnhődni fogok. Szeretnem kellett volna a lányomat, és az életemet, azt, hogy egyáltalán élhettem. Ehelyett én csak faltam a rosszabbnál rosszabb döntések sokaságát. Megbántam. "
________________________♥_________________________♥_____________________
Név: Tammy DimerFaj: boszorkány, alakváltó (animágus)
Kor: 121
Párt: Colleen, majd Violet
"Azt hiszem, én tényleg csak segíteni akartam Colleen-nek. De Bessie... Elrontotta. Úgy volt, hogy segít nekem beférkőzni a lány bizalmába. És átvágott minket. Teljesen.
De életemben először most nem bántam meg valamit: megismertem Fredericket. Egy csodálatos ember, és Colleen halála után sikerült visszatérnem a helyes útra.
Azelőtt még azt sem tudtam igazából, hogy miért akartam ennyire a birodalom uralmat a lehető leggonoszabb emberek társaságában, akiket valaha ismertem. Talán csak forrt a vérem és tetszett, hogy folyamatosan balhékban veszek részt.
A mostani helyzet viszont az, hogy egyáltalán nem akarok többet a gonoszkodásra, vagy annak bármilyen formájára még csak gondolni sem. azt hiszem itt az ideje, hogy megjavuljak."
________________________♥_________________________♥_____________________
Név: Alfred MeierFaj: sötét mágus
Kor: 185
Párt: sötét oldal
"Colleen mindent elhitt, amit én valaha is mondtam neki. Jó lett volna, hogyha összejön az, amit én a háttérben elterveztem a saját kis csatlósaimmal. De végül minden balul sült el. A kapcsolatom megszakadt az egész világgal, mert eltettek láb alól.
Túlságosan alábecsültem ezt a lányt, amit lehet nem kellett volna.
A francba bele, pedig minden számításom pontos volt, és kiszámíthatatlan.
Nem akartam, hogy ez legyen a vége. Nem szerettem volna egy ketrecbe zárva megposhadni. De úgy néz ki, hogy Isten ezt a sorsot szánta nekem.
Viszont egy dologba senki nem gondolt bele: van még valami a tarsolyomban, vagy kifújt a nagy sötétség urának fegyvertára?"
Nem akartam, hogy ez legyen a vége. Nem szerettem volna egy ketrecbe zárva megposhadni. De úgy néz ki, hogy Isten ezt a sorsot szánta nekem.
Viszont egy dologba senki nem gondolt bele: van még valami a tarsolyomban, vagy kifújt a nagy sötétség urának fegyvertára?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése